Glória

A Kedves haldoklott, és ők nem tehettek igazán semmit. Menta riasztót állított be a net minden héjazatában, amely azonnal jelzett, mihelyt csak egy ötlet is felbukkant bármelyik hullámában az információ-tengernek, amely ilyen esetek problémáival, kezelésével vagy lehetséges gyógyításával kapcsolatos. Csak egy ötlet morzsa is már elég lett volna, hiszen a terület igazi nagy koponyái éppen ott dolgoztak a kastély szobáiban.

- Doki! Az emberi testet az ember tulajdonképpen nem tudja meggyógyítani, a szó szoros értelmében, ugye? Valójában minden gyógyítást a szervezet maga végez el, nemde? Az ember csupán annyit tehet, hogy segít, vagy manipulál.

- igen, a manipulálás a helyes kifejezés, Menta. Ahhoz nagyon ért az ember - Doki fáradt volt, az este lassan éjszakába hajlott az őszi Buda álmatag hangjai fölött. A villáig felszaladtak a város neszei, de mint fáradt szerelmes a ruháit, ez is elszórta a pázsiton az eddig cipelt terheit. A levegő már csípett, és az illatok is élesedtek, súlya lett a szellőnek, szél akart már lenni. A Kedves halkan szuszogott a foteljében, takarók közt, most kisimult homlokkal, fáradt álom alatt.

- a Glória azért lett megalkotva, hogy az én agyamat stimulálja. De vajon működne egy igazi, emberi agynál is?

Ez a felvetés lett aztán, ami kinyitotta és szélesre tárta az álmok, a lehetőségek kapuját. Ez a gondolat szülte a Gyalut. A szép, új jövő terveit.

A Kedvesen nem tudott segíteni, de a világot készen állt megmenteni.

De van olyan világ, amely nem akarja, hogy megmentsék.

Pintyőke

Nyolc év. Csak egyszer ütötte meg a fickót, az meg képes volt belehalni. De komolyan, már mindenkit beengednek egy kocsmába? Persze, figyelembe vették, hogy másokkal is kötekedett a figura, de így is nyolc év lett a vége. Pintyőke most 22, mire kijön…mindegy, nem érdemes számolni. 

A szokásos rutin, ha rabosítanak: egy hét a földszinti Szoktatóban, aztán szétszórnak az emeleteken. Ha szerencséd van, olyan helyre kerülsz, ahol dolgozhatsz - nem az anyagiak miatt, hanem a mozgás miatt. Nem tervezett, csak gyorsan bejárta az utat az elméjében az emeletes vaságyig. A cellafőnökkel nem lesz gond, a smasszerekkel is béke lesz. A béke jó. A falak között a legjobb.

Pintyőke már otthonosan mozgott. A pincében, ruhavételezésen már a kigyúrt bukott zsaru is kiszúrta, előbb kényelmetlen volt a régi arcnak a szitu, de aztán ennek is leesett, hogy nincs miért feszítenie. Pintyőke csak morgott egy sor ikszet a méretezésnél, a gyurmaarc vette a szitut, elépakolta a csomót és odébbállt. 

Nyolc év. Azért jó szeme van a bukott zsarunak, állapította meg magában, a ruha teljesen jó volt rá. Persze, lehet, hogy egyszerűen csak ideadta a legnagyobb méretet, úgysincs más. De jó lett. Pintyőke nem volt testépítő, egyszerűen nagydarab volt és nagyon erős. És ott volt a szemében az a végtelen nyugalom, ami a valóban erős emberek sajátossága, akik nem keresik a szemkontaktusban a szkandert, inkább minden mozdulatukban óvatos figyelem. Tudják, hogy erősebbek, mint az átlag, és a világ túl törékeny körülöttük. Persze, van, hogy elindul az az ököl…

Nyolc év. Rövid, fekete tüsihaj, átlagos arc, egy hegynyi izomban minden átlagos szinte - kivéve a szemeit. Az átlagos jó. Az átlagos mindig jó, mert elrejt, beolvaszt. Itt nincs szüksége másra nyolc évig, mint hogy átlagos maradjon és beolvadjon.

Na igen, a szeme. Abból lesz baj.

A Program

Miután rádöbbentek, mit is sikerült megalkotniuk, Doki és Menta alaposan átbeszélték a lehetőségeiket. Mondjuk túl sok irányba nem indulhattak - a technológia működött, a működéséhez viszont nagyon komoly háttér, nagyon erős háttér szükségeltetett. Vagyis pénz, rejtek és hatalom. A pénzt ugye nem kell megmagyarázni. A rejtekre azért volt szükség, mert tesztelni egy ilyen eszközt egyszerűen lehetetlen közönség előtt. Vagyis olyan hatalomnak kell a hátteret biztosítania, amely képes minden de minden feltételt - még az igen speciálisakat is - abszolút mértékben biztosítani.

Abban egyetértettek, hogy mielőtt bárkivel is kapcsolatba lépnének, először Menta helyzetére kell komoly figyelmet fordítani. Bárkik jönnek, igen alaposan át fognak világítani minden személyt, aki csak kapcsolatba kerül majd a Gyaluval, vagy akárcsak a programmal is. Hogy nézne már az ki, ha betoppanna egy nagyágyú, és első utasítása az lenne, hogy “ jé egy MI, nocsak dobjátok fel a platóra”. Na nem, Menta életével ne játsszon senki, Doki abba már belehalt volna, ha őt is elveszti.

Egy személyazonosság megteremtése Menta számára igen aprócska feladat volt, hiszen az egész netet átlátta, s nem csupán a felszínt. Ezt szükséges és elkerülhetetlen rosszként értelmezve, de mivel semmilyen emberi érdeket és értéket nem sértettek, beszerezték Menta új személyiségét. A Dokira hárult viszont az a feladat, hogy bevonja a közvetlen, intézeti csapat életébe, ami, ismerve az ilyen sznob csordákat, nem tűnt egyszerű lépésnek. Viszont elég volt elhinteni a kollegák között, hogy az unokaöcsi, a Kedves kis kedvence kissé langyi, s mivel az előző munkahelyén kikezdték emiatt, az öreg Doki most maga mellé óhajtja venni titkárnak. A homoszexualitás kitűnő álca lett, ezért is volt jó ötlet az MI-t férfivé avanzsálni. A leszbikusok valahogyan nem taszítják az intrikusokat, de a meleg férfiakról félnek, mint a tűztől. Hogy miért, ki tudja.

- Doki! Mi a véleménye a börtönökről? - Mentának tanult reflexei közé kellett tartozzon a pislogás is (ami embereknél nem egy hátrány, ha nem száradnak ki a szemgolyók), de egy MI-nél csak úri passzió. Viszont a Doki most bambán meredt egy percig.

- édes fiam! Aztán miért küldenél te most engem börtönbe? -

- a Program számára potenciális Paradicsom. -

- nem beszélsz hülyeséget, Menta. Gyűjtsd össze számomra az adatokat és az észrevételeidet. Gondolom, már van jelölted is.

- igen, természetesen van, de az adatok kiértékelésekor tudjuk eldönteni mind az egyedek számát, mind egyéb személyes, egyedi jelek alapján javasolható teszt-terepet.

- ha börtön, akkor nagy mozgástér nem lesz, gondolom. Bár ha olyan hajlamok tűnnek el a tudatból egy ilyen helyen egyik pillanatról a másikra, amelyek valamely szinten az életben maradását segítik elő…igen, igazad van, Menta. Ez fontos szabályzó elem lesz a protokollban.

- válogatási terepnek kitűnő, de nem muszály a börtönben tesztelni az eredményt. Sőt! A Program alanyai szabadulnak abban a pillanatban, ahogy a Gyalu elvégezte a dolgát. Be kell válogatni néhány elvonó járóbetegeit is. Jól van, Menta, alakul ez, alakul!

“Igen, igen…ez érdekes lesz…a beteg elme meggyógyul, de nem tud róla, és besétál abba az egészséges környezetbe, amely világ életében csak bántotta és kitaszította…igen, ez érdekes lesz…ezt látni akarom…” - a Doki szakálla között alagutat vágott a mosoly.